Hogy ne legyek a lakásomban olyan rém magányos, vettem egy kis társat magam mellé. Nem igényel sok gondozást, kétnaponta csak egy begre hidegvizet, és az erkélyen meghúzza magát. Cserébe viszont olyan gyönyörű, és ha meglocsolom, az ég felé emeli a virágait! Hihi.
Szépséges levendulám |
Breki kívánságára pedig megmutatom a Strasbourgban lőtt művészi nyakláncomat. A művésznéni, aki készítette, elég érdekes jelenség volt: tüsi, festett veres haja volt (pedig nem mondhatni épp mai csirkének), és erősködött, hogy a medált megfordítva is lehet hordani - de úgy szerintem semmi értelme nincs.
(Medálkészítők: ajánlom figyelmetekbe a rettentő bonyolult és költséges, állítható pántot. Hmmm...)
Nyaklánc |